A könyv bevezetőjeként Jakab fia többek között ezt írta:
"Néhai jó édes atyám Sárváry Pál, kinek levelezését itt veszed szives olvasó! született Piskólton October 3kán 1765; meghalt Debreczenben December 19kén 1846, élete 82dik évében.
Volt ő a’ bölcsészet tudora, ugyanannak a’ reformáltak debreczeni fő iskolájában a’ mennyiség- és természettannak pedig, mellyeket amazzal együtt tanított, 44. egész évig rendes tanára, a’ tiszántúli egyházkerűlet, továbbá Bihar, Bereg, és Szabolcs megyék táblabírája, a’ magyar académia, jénai természetvizsgáló, ugyanottani ásványász társaságok levelező, a’ losonczi consistoriumnak pedig tiszteletbeli tagja. – 1810. Aug. 12. pappá szenteltetett, mint a’ papi visgálat egyik vezetője.
Szóllok már magáról e’ levélgyüjteményről. Tizedrészét sem teszik annak Sárváry Pál saját levelei, és választöredékei; jóval nagyobb tért foglalnak el tehát mások íratai.
Nagyobb bővségben voltak a’ levelek az én emlékezetemre: de azok jelentékeny részét vagy megrongálta az idő, és kétszeri tüzvész megemésztette, vagy a’ feltört szobákból, garázda orosz katonák vitték el 1849. évi Augustus havában."