QR kóddal elérhető oldalak
A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményében őrizzük Ady Endre Versek című első verskötetének egy példányát. Ebben olvasható a következő, 1899 októberében keltezett dedikáció: „Valakinek, a kit én sohse láttam, s a kire mégis annyiszor gondoltam. Ez a kötet talán nem csak az ő számára lesz búcsú...”
Csokonai József, Csokonai Vitéz Mihály édesapja, borbélymester volt. A hajnyírás és a borotválás mellett afféle felcseri, segédorvosi feladatokat is ellátott: fogat húzott, eret vágott, kisebb műtéteket végzett. Érdekelte városa történelme és figyelemmel kísérte a korabeli eseményeket. Amit lényegesnek tartott, bejegyezte kéziratos naplójába.
Csokonai József, Csokonai Vitéz Mihály édesapja, borbélymester volt. A hajnyírás és a borotválás mellett afféle felcseri, segédorvosi feladatokat is ellátott: fogat húzott, eret vágott, kisebb műtéteket végzett. Érdekelte városa történelme és figyelemmel kísérte a korabeli eseményeket.
Fábry Zoltán a szlovákiai magyar irodalom első klasszikusa, legjelentősebb esszéistája és irodalomkritikusa. A felvidéki Stószon (ma Štós) született, s itt élte le élete nagy részét. E kis, Kassa melletti faluban lett a felvidéki magyarság máig legnagyobb hatású szellemi-erkölcsi útmutatójává, a magyar nyelv, az emberi és a kisebbségi jogok védelmezőjévé.
Jókai 1889 májusában járt a Hortobágyon és Debrecenben, Dely Mátyás állatorvos vendégeként. Az ekkor látottak és hallottak ihlették a Sárga rózsa című regényét, melyet 1892-től folytatásokban közölt a Pesti Hírlap. 1893-ban pedig Révai gondozásában, könyv alakban is megjelent. A kézirat sorsáról hosszú ideig semmit sem lehetett tudni, míg 2005-ben föl nem bukkant egy árverésen, ekkor került a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményébe.
1784-ben II. József osztrák császár és magyar király az addig használt latin nyelv helyett a német nyelvet tette Magyarország hivatalos nyelvévé. Ettől fogva a törvénykezés, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nyelve a német lett. Az intézkedés komoly ellenállást váltott ki Magyarországon. Fél évszázadon át tartó küzdelem kezdődött, melynek eredményeképpen 1844-ben a magyar lett az ország hivatalos nyelve.
Vajda Julianna, akit a verseiben Csokonai Lillának nevezett, élete végéig viselte a költőtől kapott gyűrűt. Halálakor, 1856-ban, második férje húzta le az ujjáról, s e szavakkal nyújtotta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Na, bruder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakra jól emlékezett az akkor 34 esztendős Vajda Elek, Lilla unokaöccse, aki lezárta a koporsóját.
Móricz Zsigmond egy házastársi veszekedés után Debrecenbe menekülve, 1924 decemberében ismerte meg Magoss Olgát, Magoss György debreceni polgármester lányát. Olga 1915-ben elvesztette férjét, s tíz éven keresztül gyászruhát viselt érte. Az írót egy sikertelen házasság tapasztalata után valósággal megigézte a fiatal özvegy, A fekete ruhás nő, ahogy egyik novellájának címében nevezte.
Mata János 1907 és 1944 között élt költő és grafikus volt. Nevét, sokirányú tehetségét főleg a magyar grafika története őrzi.
A fametszet iránti vonzódása már korán megmutatkozott. Első műveit zsilettpengével szivardoboz fafedelébe metszette. Közben a múlt nagy mestereit, Dürer és Holbein grafikáit tanulmányozta.
A XVIII. században Debrecen volt a magyar könyvkötészet egyik központja. Itt alkották meg azt a különleges, szalagkeretekkel geometrikus mezőkre osztott, virágos, színpompás, magyar népművészeti motívumokat alkalmazó, aranyozással díszített pergamenkötés-típust, amellyel 1750-1835 között a magyar könyvkötőművészet remekeit hozták létre.
Petőfi Sándor 1846-ban írt versében költői hitvallását fogalmazza meg. Elutasítja azt a lírát, amely a természet utánzásán alapul. Szerinte az ihlet és a képzelet szüli a verseket. Ideálja az ösztönös költészet és a természetes versbeszéd.
Prielle Kornélia kezdő színésznő korában, 1846-ban, Debrecenben találkozott Petőfi Sándorral. A debreceni színházban, vagyis a Nánássy-féle magtárban, aznap este Szigligeti Ede Két pisztoly című darabját játszották. A két felvonás között a nézőtéren megjelent az ifjú költő is, akit a nézők nagy tapssal üdvözöltek.
Sárvári Pál (1765-1846) a debreceni református kollégium matematikai, természettani és a bölcsészeti tanszékének is professzora volt. Fia által összegyűjtött és beköttetett levelezése számos adalékkal járul hozzá a XIX. századi Debrecen művelődésének megismeréséhez.
Szabó Magda azt írja Ókút című könyvében, s azt vallja interjúiban is, hogy két író gyermekeként született, noha egyikőjük sem tudta magát annak, az írás természetes és mindennapi kifejezőeszközük volt, nem tekintették rendkívüli vagy művészi képességnek. Édesapja verseket és novellákat, édesanyja példázatokat és meséket írt a maga szórakoztatására.
A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményében őrzik a két világháború közötti felvidéki Sarló-mozgalom megmaradt dokumentumainak jelentős részét. A gyűjteményalapító a feledi származású Boross Zoltán.