A szokatlan jelenségre felfigyeltek a színfalak mögött is, és hamar elterjedt a híre, milyen nevezetes vendége van az előadásnak. Amikor a második felvonás elején Prielle Kornélia jelenete következett, a darabban szereplő betétdal helyett Petőfi már akkor népszerű dalát énekelte: „A virágnak megtiltani nem lehet...”. A dalnak oly sikere volt, hogy az előadást megszakítva tapsorkánnal ünnepelték az ifjú színésznőt, és a nézőtéren hajlongó Petőfit. Az előadás után Petőfi a színfalak mögé sietett, hogy megköszönje a nem várt kedvességet. Aztán másnap délelőtt meglátogatta Kornéliát és megkérte a kezét. Ebéd után már papot kerestek, aki összeadja őket. A fiatal és katolikus színésznőnek azonban egyháza mentességére lett volna szüksége, így a nász elmaradt.
A Kornélia által saját kezűleg hímzett zsebkendő, egyéb relikviákkal együtt, 1898-ban, az első színészeti kiállítás alkalmával került a Csokonai Kör ereklyetárába.